Az egyik kedvenc történetem az, ahol a botjára támaszkodó és a távolba tekintő öreg juhászt kérdezi egy arra járó:

- Bátyám! Maga meg mit csinál itt kint a határban?

-Gondolkodom.

-És bátyám, mondja, merre van a nyáj?

-Hát éppen azon gondolkodom.

A fenti humoros párbeszéd jutott eszembe a minap, amikor az egyik reggeli sétámon a közeli temetőben felfedeztem azt a fejfát, amit mindjárt le is fotóztam és most megosztom veled, illetve egy sajátos gondolatsort is rád bízok, ne felejtsd, ez is zsákbamacska, én nem tudom, hogy téged hogyan érint, megszólít-e egyáltalán.

Mint ahogy azt sem tudom, hogy hány éves vagy. Hol tartasz.. Van-e még rád bízott nyáj, feladat, vagy már azon is túlhaladtál?

És azt sem tudom, hogy te tudod-e, hogy a megváltási időszak még nem járt le a számodra, hiszen élsz?! Vagy csak úgy vagy? Sodródósan?

Nem, inkább legyünk optimisták, hogy örömmel élsz, szerethetsz, téged is szeretnek, vannak céljaid és út a lábad alatt, amin haladsz. Előre.

De azért ne felejtsd azt ami erre a táblára van írva:

…és most ne a sírhely megváltási idejére gondolj…


2011.01.07.